keresés:
kezdőlapcégünkrőlszolgáltatásokkereskinálletöltések/áraklinkekkapcsolat  
   
 
  hasznos információk
  cégnév kereső
  partnereink
  adóhumor
  jelentkezési lap
   
 
Bejelentkezés:
 
rólunk mondták:  
 
 
Untitled Document
Márt, Magyarázkodik a NAV az Európai Bíróság döntése után

Az Európai Unió Bírósága a C-80/11. és C-142/11. számú egyesített ügyekben – magyar bíróságok jogértelmező állásfoglalás kérése alapján – ún. előzetes döntéshozatali eljárás keretében 2012. június 21-én előzetes döntést hozott, mely rögtön a sajtóérdeklődés középpontjába került. Néhány sajtócikk sajnálatos módon azzal vezeti félre a közvéleményt, hogy az Európai Bíróság döntése a magyar adóhatóság eddigi áfa-ellenőrzési gyakorlatát minősítette jogsértőnek. Ezzel szemben arról van szó, hogy a két egyedi adóügyet érintő egyesített eljárás eredményeként az Európai Bíróság a kérdéseket feltevő magyar bíróságok számára az uniós jogot értelmezte, melynek során a konkrét ügyekkel összefüggő teoretikus jogalkalmazási kérdésekre adott elvi válaszokat, amelyeket majd a magyar bíróságok vonatkoztatnak a tárgyi ügyekre. Az Európai Bíróság tehát nem döntötte el a konkrét ügyeket, nem helyezett hatályon kívül adóhatósági határozatokat, és nem foglalt állást a magyar adóhatóság gyakorlatára nézve sem, hiszen a magyar bíróságok is csak az általuk feltett kérdések megválaszolásához szükséges körben és mértékben ismertették az adott ügyek tényállását. Az Európai Bíróságnak tehát nem az volt a feladata, hogy a magyar adóhatóság gyakorlatát górcső alá vegye (erre nézve teljes körű információval a konkrét esetekben nem is rendelkezhetett), hanem az, hogy a konkrét egyedi esetekre nézve értelmezze az uniós jogot.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az Európai Bíróság ominózus ítéletét a magyar adóhatóságnak a teljes adószakmával együtt ne kellene higgadt és tárgyilagos módon szakmailag elemeznie és amennyiben indokolt, úgy a szükséges konzekvenciákat adott esetben levonnia. Az Európai Bíróság ítélete a magyar adóhatóság gyakorlatát legfeljebb annyiban érintheti, hogy bár az adóhatóságnak a jogellenes adókikerülések feltárása körében továbbra sincs az adóalany szándékai kiderítésére vonatkozó kötelezettsége [C-223/03. University of Huddersfield-ügy], mindazonáltal az Európai Bíróság egyik korábbi ügyében hozott ítéletével [C-439/04. – C-440/04. (Kittel/Recolta-ügy)] is összhangban, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az adólevonási jogot visszaélésszerűen gyakorolták, jogszerűen tagadhatja meg az adólevonási jogot. Hasonlóképpen azt az adóalanyt, aki tudta, vagy akinek tudnia kellett volna, hogy beszerzésével adókijátszást megvalósító ügyletben vesz részt, szükségképpen ezen adókijátszás résztvevőjének kell tekinteni függetlenül attól, hogy a termék továbbértékesítéséből nyeresége származik-e, vagy sem.

Tekintettel tehát arra, hogy a nagy sajtóvisszhangot kapott Európai Bírósági ítélet kapcsán egyedi ügyekről van szó, így abból általános következtetés nem vonható le sem az adóhatóság gyakorlatára, sem pedig arra vonatkozóan, hogy az adózók adott esetben megalapozottan élhetnének utólagos jogorvoslattal. Fontos ugyanis leszögezni, hogy az Európai Bíróság szóban forgó döntése nem jelenti azt, hogy például fiktív számlára a jövőben adólevonási jogot lehetne alapítani. Mindez ellentétben áll a vonatkozó uniós szabályokkal, valamint az Európai Bíróság következetes joggyakorlatával is.

Végül nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az Európai Bíróság a 2012. június 21-én kihirdetett C-80/11. – C-142/11. számú ítéletében elvi éllel rögzítette, hogy „nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság megköveteli az adózótól, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz.” Ennek az elvárásnak az adóhatóság gyakorlata eddig is megfelelt, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy a magyar nemzetgazdaságnak – az Európai Unió által egyébként hozzávetőleg öt milliárd euró

 
 
  A beszélgetés során teljes körű tájékoztatást kaptam arról, hogy hogyan készítsem fel, mikor érdemes és mennyit ér az általam tulajdonolt vállalkozás. Valamint lehetőséget, hogy elmondhassam - mint jelentkező - az én elvárásaimat. Kiso Kft.
Ezúton szeretném megköszönni csapatuk gyors és precíz munkáját. Messzemenőkig meg vagyok elégedve szakszerű munkájukkal.

Köszönettel: Kisgyörgy Krisztina
Nem sok tapasztalatom volt ez idáig a Cégeladását segítő közvetítő cégekkel kapcsolatosan, így összehasonlítási alapom sincs, azonban a Cégüzlet Kft. iroda által nyújtott szolgáltatásról csak pozitívumot tudok elmondani.
Szeretném jelezni, hogy nagyon elégedett voltam a munkájukkal. Különösen tetszett, hogy egy hétvégén írt email-re is gyorsasággal válaszoltak és a következő héten már el tudtak fogadni. Szimpatikus és megbízható csapat, nyugodtan bíztam cégügyeimet a Cégüzlet Kft. - ra.
Még egyszer köszönöm és gratulálok a weblapjukhoz is!

Üdvözlettel:
Kaffai Szabolcs
Szinte már biztos volt, hogy nem tudom a Cégemet megmenteni, de a Cégüzlet Kft. sikeresen megoldotta a problémámat. Nagy Sándor Budapest
 
  ugrás a lap tetejére Egy biztos pont az üzleti világban Általános szerződési feltételek  
       
  Cégüzlet kft. 2010©

Központi elérhetőség:
1137 Budapest
Radnóti Miklós út 38. 3em. 14.
(23 kaputelefon)
Ügyfélszolgálat:
Hétfőtől - péntekig: 08.00-17.00
tel: +36 1/787-0804
Fax : +36 1/784-3303
ceguzlet@ceguzlet.hu